2010. november 4., csütörtök

" Ki itt belépsz hagyj fel minden reménnyel! "

Üdv néktek földi halandók!
Megnyitom elmém kapuját, hogy ti is részesülhessetek az..... őrületből?
Talán...
Versek, történetek, minden mi szem szájnak ingere, itt megtalálható.
                                
Könnyedén tovatűnő hangulat, egy pillanatnyi béke.
Ingoványként elnyelő éjfekete gondolat.

Mindkettő hozzánk tartozik. Hol egyik, hol másik tűnik elő.
Senki sem az aminek látszik, hisz mindannyian maszkot viselünk.
Még nem láttam olyan embert aki minden feltétel nélkül kiszolgáltatta volna magát másnak.
Az az igazság, hogy meg is értem.
Hisz én magam is ilyen vagyok.
Ugyanakkor mint megannyi más emberben, bennem is él a kényszer, hogy elmondjam  " Itt vagyok! " , " Létezem! "...
Milyen ostoba is az ember...
Próbálkozik, küzd. Elesik, feláll. Újra és újra.
De ezt kell tennünk, hisz ha feladjuk.... mindennek vége.

Mindig is megvetettem a gyenge embereket.
Ami nem öl meg az erősebbé tesz. Én ebben hiszek.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése